Bevezetés/célkitűzés: Napjainkban egyre többször figyelhetőek meg a szenzomotoros, pszichomotoros és motoros képességek zavarai már óvodás korban. A vizsgálat célja volt a középső és nagycsoportos óvodások szenzomotoros és motoros képességeinek felmérése és az esetlegesen felmerülő elmaradottságok meghatározása. Továbbá egy állapot- és mozgásfejlesztő tréning után annak hatásosságának vizsgálata. Anyag és módszer: Egy 3 hónapon át tartó prospektív, kvantitatív kutatásban 11 öt és hét éves kor között lévő gyermek vett részt. Kizárásra kerültek a szülői beleegyezéssel nem rendelkező, egyéb fejlesztésen részt vevő és a több mint 20%-ot hiányzó gyermekek. A gyermekek képességei a Lakatos Katalin féle állapot- és mozgás-vizsgáló tesztekkel lettek felmérve. A statisztikai elemzések IBP SPSS 22.0-ás programmal történtek, mellyel páros és kétmintás t-próba, Khi2 próba/ Fisher exact teszt elvégzésére került sor, (szignifikancia szint: p <0,05). Eredmények: A mozgásvizsgálati tesztek alapján a fejlesztés előtt felmért adatoknak megfelelően 3 fő a megfelelt, 5 a határövezeti és 3 a problémás kategóriába került. A fejlesztés után 4 fő került a megfelelt és 7 a határövezeti kategóriába. A páros t-próba eredményei az idegrendszer fejlettségét (p=0,001), a testképet, térbeli tájékozódást, lateralitást felmérő tesztek (p=0,002) és a ritmusvizsgálat (p=0,026) eseteiben lettek szignifikánsak. A kialakult és a keresztezett dominanciával rendelkezők adatainak összevetésénél a második mérés alkalmával az összesített pontszámnál látható szignifikáns eltérés (p=0,04). Megbeszélés: A kapott eredmények megmutatták, hogy még rövid idő alatt is látható és értékelhető javulást lehet elérni az egyes területeken. Ezen vizsgálatban felmért képességek esetén bekövetkezett javulások mindenképpen elősegíthetik az iskolába való beilleszkedést, illetve a gördülékenyebb tanulási folyamatot.