Bevezetés: A terhességmegszakítások száma összességében csökkenő tendenciát mutat, azonban a serdülők körében stagnál az arányszám. Célkitűzés: A vizsgálat célja az abortuszra jelentkező fiatalkorúak szexuális felfogását, szokásait, az abortuszra jelentkezés okait, valamint a terhességmegszakítások néhány háttértényezőjét feltárni. Módszer: A kvantitatív keresztmetszeti kutatáshoz önkitöltős kérdőív került kiosztásra Somogy megyében, az öt Családvédelmi Szolgálatnál (2015. 07. 01. és 2016. 02. 05. között) az abortuszra jelentkező 19 évnél fiatalabbak körében. A mintát 51 fő alkotta. Kizárásra kerültek, akik szexuális erőszak áldozatai voltak, vagy egészségi indokból kérték a megszakítást. A célcsoporton belül egyszeri, kényelmi mintavétel történt. Az adatok kiértékelése SPSS for Windows 13.0 statisztikai programmal történt. A változók közötti összefüggések vizsgálatára Spearman-féle rangkorrelációs számítás, Khi-négyzet próba és Fisher's Exact Teszt készült. Eredmények: Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők 63%-a még nem használt fogamzásgátló módszert (p=0,012). A serdülők 4%-a nem tudott egyetlen fogamzásgátlási módszert sem megnevezni. A városi környezetben élők körében több a szexuális partnerek száma (p=0,023), ugyanígy az "egyéjszakás" kapcsolatok száma is kedvezőtlenebb (p=0,024). Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező anyák (p=0,003) és apák (p=0,01) családjában jelentősen magasabb számban fordult elő korábban abortusz. Megbeszélés: A személytelenebb városi környezet, nem jelent visszatartó erőt a szexuális események terén. A serdülők körében a szexuális életről szóló információk hiányosak és pontatlanok. A védőnő releváns feladata, hogy már a kritikus serdülőkor előtt szexedukációt folytasson. E mellett szükséges lenne szervezett, országos programmá emelni a szexuális nevelést, melynek keretében a kortárs segítőkre támaszkodva, biztosítani lehetne a bizalmas hangvételt, a személyes megszólítást.