A Magyar Honvédség egészségügyi állománya többnemzeti kötelékben 2003-2015 között folyamatosan részt vett az afganisztáni ISAF misszió egészségügyi ellátásában. Ennek során rendszeresen láttak el harci sérülteket, melyek között legnagyobb számban a robbanásból eredő sérülések fordultak elő. A sérültek egyrészt a koalíciós erők katonáiból, másrészt a szövetséges Afgán Nemzeti Hadsereg ill. Rendőrség tagjaiból és a helyi polgári lakosságból kerültek ki. A szövetséges katonák definitív ellátása a műveleti területen végzett, döntően damage control szerinti kezelés után az anyaországban folytatódott, míg a helyi erők és a lakosság további ellátását potens helyi egészségügyi rendszer híján tovább kellett végezni. A NATO egészségügyi alapelvei rögzítik az ellátás főbb lépéseit, azonban az egyes nemzetek saját sajátosságaiknak megfelelően eltérő gyakorlatot alkalmaznak. Mindazonáltal a NATO ellátási rendszere nem foglalja magában a polgári lakosság kezelését, az a szövetségi rendszerbe tartozó katonák ellátási és kiürítési rendjét tartalmazza. A fentiek miatt szükségessé vált egy olyan standard ellátási protokoll létrehozása, amely az adott műveleti területen a helyileg megszerzett tapasztalatokra épülve tartalmazza a szövetséges katonasérültek és a civil lakosság ellátásának elveit és gyakorlatát. Ennek alapján alkotta meg a szerző a robbanásos sérülések ellátásának protokollját, amelyet 2010-ben a NATO ISAF RCN Egészségügyi Szolgálata hivatalos protokolljának elfogadott. Ennek frissítése az azóta szerzett további tapasztalatok alapján folyamatos. A téma aktualitását békeidőben az Európában növekvő terrorfenyegetettség adja.