Háttér: 2017 áprilisában a Győri Audi ETO fiatal utánpótlás kézilabdázói állapotfelmérésére és összegző értékelésére kaptunk felkérést sérülésprevenciós programhoz. Cél: Nemzetközi ajánlások és saját klinikai tapasztalatok alapján olyan teszteket állítottunk össze, amelyek alkalmasak a serdülő kézilabdázó lányokra jellemző sérülések és túlhasználatos sérülések rizikóinak kiszűrésére és nagy számú fiatal sportoló esetén is elvégezhetők a sportpályán. Amellett, hogy pontos képet adunk a fiatal kézilabdázók sérülési kockázatairól, célunk volt, hogy utat mutassunk a megoldási lehetőségekre is. Jelenlegi cikkünkben a vállövi tesztelések eredményeiről számolunk be. Anyag és módszer: A vállövi tesztelések során 192 fiatal utánpótlás kézilabdázó lányt vizsgáltunk 11-19 éves kor között. A szükséges kiegészítő adatokat előre kiküldött online kérdőívből nyertük. A helyszínen postural grid előtti fotózással rögzítettük a testtartást, a lapocka helyzetét és mozgását, kezelőágyon inclinometerrel mértük a vállízület passzív mozgástartományát, és az időre elvégzett, módosított plank során testsúlyterheléses helyzetben értékeltük a scapulát stabilizáló izmok erejét. A kapott eredményeket adatlapon rögzítettük, a fotókat pedig utólagos feldolgozás során értékeltük. Eredmények: A vállízület (glenohumeral - GH) ízület passzív mozgástartomány (passive range of motion - PROM) mérése extrém mértékű teljes mozgástartományt és kirotációt mutatott, amelyet az életkori adottságok mellett a dobás technikájának korai bevezetése és fejlesztése eredményezhetett a Győri Audi ETO kézilabdázóinál. A scapula körüli izmok aktivációs zavara, gyengesége a teljes fiatal kézilabdázó korosztályra jellemző. A vállpanaszok előfordulása a Győri Audi ETO fiatal kézilabdázóinál 7,3%. A scapula-diszkinézis előfordulása nagyon magas a fiatal sportolóknál, vállpanasz esetén pedig az I-es és II-es scapula diszkinézise szignifikánsan jellemző. A scapula stabilizátorok izomereje és a vállfájdalmak között szignifikáns összefüggést kimutatni nem tudtunk. A GIRD (glenohumeralis internal rotation deficit - a vállízület berotációs mozgástartományának hiánya) a fiatal kézilabdázók 1/3-ában volt jelen, de a vállfájdalmakkal szignifikáns összefüggést kimutatni nem tudtunk. Összegzés: A fiatal kézilabdázó lányoknál a nagyfokú mozgástartomány-növekedés miatt fontos a kirotációs irányba ható passzív nyújtótechnikák kerülése és a GH ízület, az "addig vidd a karod, amíg látod" kiegészítő funkcionális gyakorlatainak rendszeres beiktatása. A scapula körüli izmok gyengesége és csökkent motoros kontrollja miatt javasolt a serratus és trapezius alsó részének rendszeres funkcionális erőfejlesztése. Javasolt bevezetni a GIRD rendszeres ellenőrzését a fiatal kézilabdásoknál, és szükség esetén el kell végezni a megfelelő korrekciókat. Kulcsszavak: adaptív és maladaptív változások, scapulapozíció és diszkinézis, GH PROM, GIRD, vállfájdalom