Bevezetés: A nem fermentáló Gram-negatív baktériumok a környezetben széles körben elterjedtek. Többségükkel opportunista, nosocomialis patogénként találkozunk a klinikai gyakorlatban. A csoport jól ismert tagjai (például a Pseudomonas vagy az Acinetobacter fajok) mellett ritkább fajok is identifikálásra kerülnek, különösen, mióta a klinikai mikrobiológiai gyakorlatba bevezetésre került a "mátrix-asszisztált lézer deszorpciós-ionizációs, repülési idő mérésén alapuló tömegspektrometria" (MALDI-TOF MS) technika. A ritkábban előforduló Gram-negatív baktériumok döntő része légúti mintákból kerül izolálásra. Klinikai jelentőségük az alsó légúti fertőzésekben, akárcsak klinikai mikrobiológiai vizsgálatuk szabályai, egyelőre tisztázatlanok. Célkitűzés: Néhány fontosabb, ritkábban előforduló, alsó légúti fertőzést okozó Gram-negatív pálca klinikai mikrobiológiai jellemzése. Módszer: Négy év adatainak retrospektív feldolgozásával áttekintettük a nem fermentáló Gram-negatív baktériumok alsó légúti fertőzésekben potenciálisan betöltött szerepét és antibiotikum-érzékenységét a Semmelweis Egyetemen. Összesen 3589 beteg alsó légúti mintáit elemeztük a 2013-2016 négyéves periódusban. A baktériumok azonosítása minden esetben MALDI-TOF MS módszerrel, az antibiotikum-érzékenységi vizsgálat pedig döntően korongdiffúziós módszerrel történt. Eredmények: A Pseudomonas aeruginosát követően a Stenotrophomonas maltophilia volt a második, míg az Acinetobacter baumannii a harmadik leggyakrabban azonosított nem fermentáló Gram-negatív baktérium az alsó légúti mintákban. Összesen 742 olyan izolátumot azonosítottunk, melyek a ritka nem fermentáló pálcák csoportjába tartoztak. Az izolátumok 23%-a Achromobacter xylosoxidans volt. A Chryseobacterium, Rhizobium, Delftia és Elizabethkingia fajok mellett néhány Ralstonia és Ochrobactrum, valamint egy-egy egyéb baktériumfajt azonosítottunk. A pontos fajazonosítás kiemelt jelentőségű, mivel e baktériumok nagy része természetes aminoglikozid-rezisztenciával bír. Gyakran rezisztensek ceftazidimre, cefepimre, piperacillin/tazobactamra és karbapenemekre is. Következtetések: Összességében a ciprofloxacin, a levofloxacin és a trimethoprim/sulfamethoxazol bizonyult a leghatékonyabbnak a csoport tagjaival szemben. Kulcsszavak: Gram-negatív aerob baktérium, bakteriális pneumonia, antimikrobiálisgyógyszer-rezisztencia, MALDI, Stenotrophomonas maltophilia