Az obesitas korunk egyik legnagyobb népegészségügyi jelentőséggel bíró betegsége. Az obesitas prevalenciája 1980 és 2008 között megduplázódott (1). Különös jelentőséggel bír a serdülőkori obesitas, amely Magyarországon is járványos méreteket ölt (2). Az obesitas kialakulásában elsősorban a megváltozott életmód játszik szerepet. A motorizáció és automatizálás révén mozgásszegény életmódot folytatunk, ezen kívül a táplálékbevitel is jelentősen meghaladja a szükségletet. Különös jelentőséggel bír a hozzáadott cukrot és sót tartalmazó, zsiradékban gazdag ételek fogyasztása. Az elhízás kialakulásában az életmódi faktorok mellett hormonális tényezők is szerepet játszhatnak. Ezek közül leggyakoribb a bármilyen okból kialakuló hypothyreosis valamint a policisztás ovárium szindróma (PCOS), ritkábban a centrális obesitassal jellemezhető Cushing-szindróma, illetve hypothalamikus obesitas áll a háttérben. Külön figyelmet érdemelnek azok az esetek, amikor a testsúlygyarapodás valamilyen gyógyszer (antidepresszánsok, szulfonilureák, inzulin, szteroidok stb.) mellékhatásaként jön létre (3). Figyelemre méltó tény ugyanakkor, hogy az obes betegek jelentős hányadában semmilyen hormonális betegséget vagy testsúlynövekedést okozó gyógyszer-mellékhatást sem tudunk azonosítani.