Célkitűzések: A szerzők a Magyar Nőorvos Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának vezetőségi tagjaiként előre tekintő adatgyűjtéssel kívánták felmérni az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió összes szülészeti és nőgyógyászati fekvőbeteg-ellátó egységének 2016. évi forgalmi adatait. Az országos adatokkal való összehasonlítás célja a lakosságarányos és a tényleges szülészeti eredmények viszonyának meghatározása volt. Anyag és módszer: Az előre tekintő adatgyűjtés a szokásos Tauffer-statisztikán túl olyan elemekkel bővült, amelyek a korábban hiányzó adatok - például nem műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek, ikerszülések közötti kora és érett szülések megoszlása, császármetszések vezető indikációi, epidurális érzéstelenítés előfordulása - figyelembe vételével lehetőséget ad a szülészeti tevékenység részletesebb bemutatására. Nőgyógyászati tevékenységük átfogó értékeléséhez részletes adatgyűjtést vezettek be a nőgyógyászati műtétek indikációs és technológia csoportokon belüli részletezésére valamint a nőgyógyászati onkológiai tevékenység epidemiológiai es műtéti kezelésével kapcsolatos indikátorainak feltárására. Eredmények: Az északkelet-magyarországi ikerrégió lakossága 2016-ban Magyarország lakosságának 26,7%-át adta. Itt az ország összes szülésének 30,7%-a (27 969), a spontán vetélések 27,7%-a, az abortuszok 36,0%-a és a méhen kívüli terhességek 30,4%-a került ellátásra, a spontán hüvelyi szülések 31,3%-a, a császármetszéseknek pedig 26,3%-a területünkön zajlott. Az országos császármetszés-frekvencia 38,7%, az északkeleti ikerrégióban 32,2% volt. A koraszülés-frekvencia 7,4%-nak (ezek egyhetede indukált koraszülés), a koraszülöttségi ráta pedig 7,6%-nak bizonyult. A régió koraszülöttségi frekvenciája az országos átlag 83%-ának megfelelő. A hüvelyi szülések 9,7%-ában epidurális érzéstelenítés és 1,6%-ban vákuumextrakció történt. A regionális 6,7%o és az országos 6,2%o-es perinatális mortalitási adatok kedvező tendenciát mutattak. A fekvőbeteg-ellátó egységekben 21 540 nőgyógyászati műtét történt. Közöttük 1781 nyílt hasi, 450 hüvelyi és 164 laparoszkópos méh-, illetve méhtest-eltávolítás történt. Az összes laparotomiák számát (9013 császármetszés, 2501 laparotomia) figyelembe véve, a relaparotomiák aránya 0,6% (69 eset) kifejezetten alacsony volt a régióban. A 2323 laparoszkópos műtét döntő többsége operatív beavatkozás volt. A műtéttel kezelt méhen kívüli terhességek 76%-ában endoszkópos műtéti megoldás történt. A 2016-os adatok alapján, a régióban továbbra is alacsonyabb a méhnyakrákos (100 000, lakosra ÉKM 6,4; EUR 12,8; HU 11,6), a méhtestrákos (100 000, lakosra ÉKM 12,0; EUR 16,7; HU 16,2) és a petefészekrákos (100 000, lakosra ÉKM 5,9; EUR 13,7; HU 13,5) esetek előfordulása, mint az országban. A petefészekrákos esetek 45%-a került felismerésre korai stádiumban. A szeméremtestrák incidenciája nem változott a hazai és az európai morbiditási adatokhoz (EUROSTAT 2010) képest. A stádiummegoszlás a nemzetközi statisztikákhoz hasonló, de petefészekrák vonatkozásában kedvezőbb képet mutat. Következtetések: A 2016-os regionális és országos adatok alapján a hat megyét magában foglaló északkelet-magyarországi régióban a lakosság létszámához viszonyítva magasabb a szülésszám, gyakrabban fordult elő spontán vetélés, művi vetélés és méhen kívüli terhesség. A régió szülészeti fekvőbeteg-ellátó intézményeiben a császármetszés-frekvencia lényegesen alacsonyabb volt, a koraszülési és koraszülöttségi ráta pedig kevéssel volt az országos átlag alatt. A perinatális mortalitás értéke kismértékben kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a régión belül széles határok között változik. 2016-os adatok alapján a régióban továbbra is relatíve alacsony a méhnyakrákos, méhtestrákos és a petefészekrákos új esetek száma. A stádiummegoszlás a nemzetközi statisztikákhoz képest kedvezőtlenebb képet mutat a petefészekrák kivételével, ahol a korai stádiumban felismert esetek aránya (45%) lényegesen jobb, mint a nemzetközi statisztikákban