A császármetszések aránya világszerte emelkedik, és sok fejlett ország betegellátó centrumában, mint hazánkban is meghaladja a szülések 30-50%-át, és ez az arány a későbbiek során még csak növekedni fog. Az elmúlt közel 22 évben a hüvelyi szülések (per vias naturales) gyakorlata nagymértékben megváltozott. Sok ajánlás és eljárási, módszertani változtatás történt annak érdekében, hogy hüvelyi szüléseknél az anya (apa) és magzata közötti korai bőrkontaktust és a partner aktív szülőszobai jelenlétével a családbarát gyakorlatot elérjük, a császármetszés azonban továbbra is a hagyományos szülészeti (műtéti) és újszülött "életre keltési "szokásokba"burkolódzott". Ez a berögzült módszer késlelteti az újszülött-szülői kontaktus létrejöttét, rontja a nők elégedettségét a gyermek megszületése során szerzett anyai tapasztalatokkal, és rossz hatással lehet a szoptatási próbálkozások sikerére is. A császármetszés alatti azonnali vagy korai bőr-bőr kontaktus pozitívan hat a szoptatás elkezdésére, lecsökkenti az első sikeres szoptatásig eltelt időt, csökkenti a tápszer-kiegészítés szükségességét, elősegíti az anya és gyermeke közötti kötődés kialakulását, az anya megelégedettségét, fenntartja az újszülöttek megfelelő hőmérsékletét és csökkenti stresszüket. A császármetszések alábbiakban összefoglalt, "természetes" vagy családbarát módszere a modern hüvelyi szülések körülményeit igyekszik utánozni. így lehetővé teszi, hogy a szülők, mint aktív résztvevők saját szemükkel láthassák gyermekük "hason keresztüli" megszületését, hogy a műtét lassításával (nem kiemeljük, hanem kisegítjük a méhből az újszülöttet) az újszülött fiziológiásan saját magától, "keljen életre, és hogy az újszülöttet mielőbb az anya mellére helyezhessük még a műtét alatt, ezáltal létrehozva a korai bőr-bőr kontaktust. Ezzel remélhetőleg elősegítjük a császármetszésnek, mint a világszerte leggyakoribb műtéti eljárásnak a megreformálását a hazai szülészeti gyakorlatban.