A szerzők szisztematikusan áttekintették a 2010-es évtől megjelent tanulmányokat, amelyek a testmozgás, testedzés, fizikai aktivitás témakörével foglalkoztak 1-es típusú diabeteses gyermekeknél és serdülőknél. A 30 vizsgált tanulmány alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a fizikai aktivitás tekintetében a diabetesesek nem maradnak el jelentősebb mértékben egészséges kortársaikhoz képest, azonban a fizikailag aktívabb életforma többnyire kedvezőbb anyagcsere-kontrollt eredményez. A diabeteses fiatalok fizikai fittsége az egészséges kortársaikhoz képest csökkent és a fizikai teljesítmény a legtöbb tanulmányban szignifikáns negatív kapcsolatot mutatott a HbA1c-értékkel, vagyis a jobb fizikai fittség együtt járt a kedvezőbb glykaemiás kontrollal. Az aerob és anaerob aktivitás különböző hatásainak megítélésére nincsen elegendő irodalmi adat gyermekkorban, azonban az anyagcserére kimutatható kedvező hatás hosszabb távú rendszeres aerob aktivitás esetén igazolható. Az inzulinkezelés módja az eddigi adatok szerint nem befolyásolja kimutatható módon a diabeteses gyermekek fizikai teljesítményét. A szülői támogatásnak meghatározó szerepe van a diabeteses fiatalok rendszeres testmozgásában, annak ellenére, hogy a szülők általában aggódnak a mozgás hatására kialakuló hypoglykaemia és anyagcsere-labilitás miatt.