Az elmúlt évtized a neoplasztikus elváltozások terápiájában forradalmi változást hozott. A onkogenezis molekuláris hátterének megismerése, a technológia fejlődése soha nem látott mértékben járult hozzá a betegek hosszabb túléléséhez. A rossz prognózisú, vagy nehezen kezelhető betegek számára a múltban kevés terápiás lehetőség állt rendelkezésre. Emellett a CLL-es tumorsejtekben az antiapoptotikus BCL-2 magasan expresszált, ezért régóta fennállt az igény hatékony BCL-2 gátló-molekula kifejlesztésére.