Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=125852
MOB:2017/2-3
Szerzők:Murányi Mihály; Farkas Antal; Kiss Zoltán; Flaskó Tibor
Tárgyszavak:PROSTATECTOMIA; URETHRA BETEGSÉGEI; DIVERTIKULUM; SEBÉSZET, UROGENITÁLIS
Folyóirat:Magyar Urológia - 2017. 29. évf. 1. sz.
[https://magyurol.hu/]


  Húgycsődivertikulum radikális prostatectomia után / Murányi Mihály [et al.]
  Bibliogr.: p. 12. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Urológia. - ISSN 0864-8921. - 2017. 29. évf. 1. sz., p. 9-12. : ill.


Bevezetés: Húgycsődivertikulum férfiakban ritkán fordul elő, leggyakrabban urethritis, húgycsőszűkület, húgycső-trauma, hosszú távú katéterviselés, szubsztitúciós húgycsőplasztika, hypospadiasis műtét vagy műsphincter-beültetés után alakul ki. A szerzők egy radikális perinealis prostatectomia után kialakult húgycsődivertikulum esetét mutatják be. Ismereteik szerint hasonló etiológiával korábban egy húgycsődivertikulumról számoltak be. Esetismertetés: A 76 éves férfi anamnézisében 2002-ben radikális perinealis prostatectomia szerepel. A műtét utáni cisztográfia nagy kiterjedésű extravasatiot igazolt, ezért a posztoperatív katéterviselés időtartama négy hétre nyúlt. A műtét után 9 hónappal gáti duzzanat és fájdalom miatti kivizsgálás perinealis tályogot és urethroperinealis fisztulát igazolt. A tályog megnyitása, drenálása és antibiotikum-kezelés után a tályog szanálódott. Három hét katéterviselés után végzett cisztográfia extravasatiot nem igazolt, azonban a perinealis fisztulanyíláson a vizeletes ázás nem szűnt meg. A fisztulanyílás transurethralis reszekciója, majd két hét katéterviselés után a fisztula bezáródott. Az ezt követő években enyhe vizeletinkontinencián kívül a betegnek húgyúti panasza nem volt. 13 évvel a radikális prostatectomia után, 2015-ben, gáti duzzanat és fájdalom alakult ki. Retrográd uretrográfia és uretroszkópia egy 45x20 mm-es húgycsődivertikulumot igazolt a külső sphinctertől közvetlenül proximálisan. A szerzők a divertikulum kimetszését és a húgycső rekonstrukcióját végezték perinealis feltárásból. A műtét utáni időszak szövődménymentesen telt. 3 hét katéterviselés utáni uretrográfia extravasatiot nem mutatott. A szövettani vizsgálat többrétegű elszarusodó laphámmal fedett tömött, rostos kötőszövet állományú divertikulumot igazolt. A műtét után 18 hónappal a beteg gáti duzzanatra, fájdalomra nem panaszkodik, fisztula, húgycsőszűkület nem alakult ki, a korábbi enyhe vizeletinkontinencia azonban súlyosbodott. Megbeszélés: A húgycsődivertikulum ritka előfordulása miatt az optimális kezeléséről nincs egységes álláspont. A terápiát leginkább a beteg panaszai, a divertíkulum nagysága és az érintett húgycsőszakasz hossza határozza meg. Kisméretű, panaszt nem okozó húgycsődivertikulum műtéti kezelése nem feltétlenül szükséges. A diverikulum nyílásának vagy falának transurethralis reszekciója gyerekeknél és kisméretű divertikulumoknál jön szóba. Nagy, panaszt okozó divetikulumok esetén a divertikulum eltávolítása és húgycső-rekonstrukció, hosszú húgycsőszakaszt érintő esetekben diverticulectomia és húgycsőplasztika javasolt.