Az egészségügy Európa-szerte hasonló kihívásait egyrészt az idősödő lakosság növekvő ellátási szükségletei, másrészt a szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi dolgozók elégtelen száma okozza. Magyarországon mindezt súlyosbítja a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, ami tovább növeli az egészségügyi ellátórendszer terhelését. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében 2012-2017 között megvalósuló Alapellátás-fejlesztési Modellprogram ezen kihívásokra szolgált válaszokkal. A Program keretében tizenhat település huszonnégy háziorvosi praxisa és az érintett körzeteket ellátó védőnők vállalták, hogy új szakemberekkel kiegészülve, praxisközösségbe szerveződve részt vesznek az alapellátás-fejlesztés új működési modelljének tesztelésében. A Program kiemelt célja volt az alapellátás lakosságközeli szolgáltatásainak bővítése, különös tekintettel a népegészségügyi fókuszú tevékenységekre; de a program úttörő szerepet vállalt az ellátott lakosság és az egészségügyi dolgozók szemléletformálásában is. Mint minden, szervezeti változást igénylő program, ez a Modellprogram is időigényes, mert a változás gyakran több évtizedes működési módok és rutintevékenységek felülírását igényli. A Modellprogram egyrészt katalizálta ezen változásokat, másrészt értékes tapasztalatokat és adatokat gyűjtött a kiterjedt rendszerszintű átalakítások megalapozásához. Az eddigi eredmények szerint az intervenciós területen jelentősen bővült a prevenciós szolgáltatások köre; a többletszolgáltatásokat a lakosság több mint 80%-a igénybe vette. A felhalmozódott adatok és tapasztalatok elemzése jelenleg is folyamatban van. A Program sikeres kivitelezésében a megvalósításért felelős, kilenc intézményes tag által alkotott konzorciumnak kulcsszerepe volt.