Háttér: A magyar lakosság egészsége elmarad az EU fejlettebb tagországaihoz képest. Az egészségveszteségek döntően a viselkedéssel összefüggő kockázatokra vezethetők vissza. A gyermekkorban kialakított egészségmagatartás, kulcsszerepet játszik a lakosság egészségének javításában. A közlemény célja az iskolai egészségfejlesztés egyes megközelítéseinek bemutatása, az esetlegesen fennálló (szemléletbeli) különbségek okainak feltárása. E mellett új fejlesztési lehetőségek bemutatása, majd ezek alapján ajánlások megfogalmazása a szakemberek és döntéshozók számára. Módszer: Hazai és nemzetközi adatbázisok (MATARKA és PubMed, ScienceDirect, Cochrane Library) alapján szakirodalmi áttekintés készítése. A szakirodalmi keresés a következő kulcsszavakkal történt: iskolai egészségfejlesztés, egészségfejlesztő iskola, iskolai beavatkozások, szervezeti beavatkozás, komplexitás, teljes körűség, rendszer, valamint ezek angol nyelvű megfelelői. Eredmények: Alapvető szemléletmódbeli különbségek figyelhetők meg az egészségfejlesztésben élenjáró országok és Magyarország között. Míg hazánkban az egészségfejlesztés elszigetelve, az egészségügy peremére szorulva tevékenykedik, addig a kedvezőbb egészségügyi mutatókkal rendelkező államokban (pl. az Egyesült Királyság, Kanada) az egészségfejlesztés egy sokszereplős, interszektoriális rendszerben működik. Az említett országokban részvételen alapuló, koordinált, komplex adaptív rendszerként tekintenek az egészségfejlesztésre, mely a helyi közösségbe ágyazva, integráltan működik. Más megközelítések szerint az egészségmagatartás, mint például az elhízást eredményező egészségtelen táplálkozás is kulturálisan befolyásolt, komplex probléma. Feltételezhető, hogy az egészségfejlesztési törekvések, mint pl. az elhízás visszaszorításának sikertelenségét is egyfajta "ördögi kör" magyarázza: egy adott közösség kultúrája egyben akadálya is a kultúra megváltoztatásának. Következtetések: A hazai iskolai egészségfejlesztés teljes körűségét előíró jogi szabályozások önmagukban nem elegendőek a köznevelési intézmények egészségfejlesztési tevékenységeinek hatékony megvalósításához, pedig az iskolai színtéren történő egészségfejlesztés kitörési pont lehet az egészségkultúra megváltoztatásához. A hatékony egészségfejlesztéshez komplex megközelítésre van szükség, azaz a társadalmi szereplők különböző szinten megvalósuló, összehangolt tevékenységére. A járási szinten jogszabályban előírt közösségi egészségtervezés lehetőséget kínál a komplex iskolai egészségfejlesztés Magyarországon történő megvalósítására.