Az ezredfordulón a magyar tanulók körében a reggelit otthon nem fogyasztók aránya 23%-a volt, míg kifejezetten a középiskolás korosztályban a diákok 62%-a reggelizett. A 2016-ban végzett Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children - HBSC) felmérés során kapott eredmények szerint a hétköznapokon soha nem reggeliző fiúk aránya a 9. évfolyamon 32%, a 11. évfolyamon 37%, míg a lányoké a 9. évfolyamon 39%, a 11. évfolyamon 41% volt. Szerző célul tűzte ki a középiskolások körében a reggelizés mint táplálkozási szokás rendszeresebbé tételére irányuló törekvés eredményességének mérését, ennek érdekében a táplálkozási szokások nyomon követését, továbbá az általa vezetett beavatkozás hatékonyságának megállapítását. Módszertan: A tíz tanórából álló oktatási folyamatban (1, illetve 2 tanév) egészséges, ismert táplálékallergiában nem szenvedő, önkéntes részvételű 9. és 10. évfolyamos (14,5-16,5 éves) tanulók (n = 364; 181 fiú /50%/ és 183 lány /50%/) vettek részt. További két tanévben nyomonkövetés történt. Az adatfelvétel táplálkozási kérdőív és a táplálkozási napló párhuzamos kitöltésén, az értékelés az elemzéseken túl azok összevetésén is alapult. Eredmények: A középiskolás korosztály szinte kivétel nélkül (99%) tisztában volt a reggeli jelentőségével az oktatás végére (kezdetekor: 85%). Az ismeretek szokásrendszerbe történő beépítése azonban ettől az aránytól nagymértékben elmaradt: 48%-ról - az oktatás végére (átmenetileg) 72%-ra - a kutatás végére pedig 59%-ra nőtt a rendszeresen reggeliző diákok aránya. A korábban rendszeresen reggelit nem fogyasztó diákok 21%-a vált rendszeres reggelizővé. Következtetések: A kutatás elején és a kutatás végén sem volt szignifikáns kapcsolat (X2 = 0,6100 és X2 = 2,7712; p > 0,05) a tudás és a szokás között a rendszeres reggelizés vonatkozásában. Összegzés: A diákok egészséges táplálkozásra nevelése során nagyon fontos behatárolni azt az információtartalmat, ami szükséges és elégséges az egészséges táplálkozáshoz. A rendszeres reggelizés fontossága egyértelműen ilyen ismeret. A szokások kialakítása, és a szokások megváltoztatása nem tekinthető azonos nevelési feladatnak. A rögzült szokások megváltoztatása nehezebb, hosszabb időt igénylő feladat.