Cikkünkben a croup szindrómás gyermekek magyarországi prehospitális ellátását elemezzük, és a nemzetközi és hazai irányelvekkel hasonlítjuk össze. Adatforrásként egyrészt egy általunk elvégzett online kérdőíves kutatás szolgált, amely az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak croup szindrómával kapcsolatos ismereteit vizsgálta, másrészt a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat adatai, amely a szindrómához kapcsolódó demográfiai és epidemiológiai adatokat tartalmazza. Az Országos Mentőszolgálat dolgozói között végzett kutatás során kiderült, hogy szteroidot a dolgozók 53%-a alkalmazná a gyermeksürgősségi protokollok-nak megfelelően, L-epinefrint megfelelő dózisban párásítva 8%-uk adna. Többségük (62%) jelenleg nem használ semmilyen score rendszert a croup szindrómás betegek állapotának meghatározásához, de ha könnyebben elérhető lenne egy ilyen segédlet, akkor alkalmaznák azt. A gyermekmentő által végzett ellátások dokumentációit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a gyermekmentő egységeknél a terápia közelebb áll az ajánlásokban leírtakhoz, de az itt tapasztalt eltérések is arra utalhatnak, hogy nem orvosi szempontok is szerepet játszhatnak az ellátásban. A croup szindróma megjelenésének mintázata nagyrészt a nemzetközi szakirodalomban leírtak szerint alakult (döntően éjszaka a tavaszi, őszi és téli hónapokban), de találtunk eltéréseket is (minden évre jellemző a május havi kiugrás a megbetegedések számában). Megállapítottuk, hogy súlyos croup ritkán fordul elő (12%), így - pár speciális esetet leszámítva - más, nem gyermekmentő mentőegység is adekvát ellátást tudott volna nyújtani, felszabadítva a gyermekellátó egységeket, amelyek így nagyobb eséllyel riaszthatóak valóban indokolt esetek ellátáshoz. Kalkulációnk alapján a jelenlegi fogyasztói árak mellett a racemepinefrin rendszeresítése az Országos Mentőszolgálat mentőegységein megfontolandó, továbbá az elérhetőség megkönnyítése végett, a kutatási eredmények figyelembevételével, készítettünk egy saját ellátási segédletet.