Bevezetés: A különböző asszisztált reprodukciós technikák segítségével ma már egyre több meddő párkapcsolat számára nyílik lehetőség gyermekvállalásra. Ezzel együtt azonban ezeknél a gyermekeknél megnövekedett a különböző központi idegrendszeri kórfolyamatok, közülük a cerebralis paresis kockázata is. Módszerek: A Pető Intézetben 5 éves hosszmetszetben (n= 114 gyermek) megvizsgáltuk az asszisztált reprodukciós eljárás segítségével ikerterhességekből született gyermekek gyakoriságát, klinikai jellemzőit, az asszisztált reprodukciós technika adatait, és összehasonlítottuk egy többségi óvoda kontrollcsoportjával (n= 60 gyermek), valamint kapcsolódó nemzetközi irodalmak adataival. Eredmények: A Pető Intézetben fejlesztett gyermekek között az asszisztált reprodukciós eljárással született gyermekek aránya folyamatosan 15% körüli, és nem csökkent az elmúlt 5 évben. Majdnem háromszorosa a kontroll csoportnak (5,6%), és többszöröse a populációban (1-2%) mért irodalmi adatokénak. A Pető Intézetben nevelt, in vitro fertilizációval fogant, cerebralis paresises gyermekek mindegyike ikerterhességből született, hármas ikrek pedig csak a cerebralis paresises csoportban voltak. A cerebralis paresises csoport 68%-ánál több mint két embriótranszfer történt. Alacsony esetszámú felmérésünk adataik alapján a cerebralis paresis magasabb előfordulásában szerepet játszhat az asszisztált reprodukciós technikáknál az ikerterhesség következtében kialakult koraszülés és magasabb perinatalis kockázat. Következtetések és javaslat: A skandináv országok gyakorlatához hasonlóan, egy petesejt beültetése előnyben részesítendő, figyelembe véve az anyai életkort és a pozitív iker családi anamnézist.