A szolid tumorok széles skálájának kezelése terén elért előrelépések ellenére a metasztatikus urothelialis carcinomában (MUC) szenvedő betegek körében tapasztalt kimenetel rendkívül kedvezőtlen maradt. A ciszplatinalapú kombinációs kemoterápia jelenti az MUC első vonalbeli standard kezelését, és több mint 20 éve nincs más, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) által jóváhagyott elérhető terápiás lehetőség ezen betegek számára. Végül megjelent egy reménysugár a láthatáron, amelyet az egyre növekvő számú, MUC-ben való alkalmazásra kifejlesztett, célzott támadáspontú készítmény jelent, amelyekkel kedvezőbb túlélési arányokat értek el. Ezek a készítmények beléptek a tumor kezelési lehetőségei közé, és az MUC genetikai hátterének jobb megértését eredményezik. Cikkünkben összefoglaljuk ezen célzott támadáspontú készítmények fejlesztésének jelenlegi állapotát, akár egyedüli szerként, akár hagyományos kemoterápiával együtt használva MUC-ben. A legígéretesebb szerekre helyezzük a hangsúlyt: a fibroblasztnövekedési faktort és az endothelialis növekedési faktort célzó készítményekre, az angiogenezist gátló készítményekre (bevacizumab), a tirozinkináz-gátlókra (kabozantinib) és az immunellenőrzőpont-gátlókra, amelyek az immun-ellenőrzőpont szabályozó útvonalának fehérjéit támadják (programozott sejthalál-1-gátlók és a prog­ramozottsejthalál-ligand-1 gátlói).