A magyar lakosság népegészségügyi mutatói (a nem fertőző betegségek miatti korai halálozás, a rejtett morbiditás trendje, a rokkantság miatt inaktív népesség aránya, az egészségmagatartás jellemzői, a mentális megbetegedések prevalenciája stb.) egyértelműen mutatják, hogy Magyarország számára az alapellátási rendszer reformja elodázhatatlan szükségszerűség. E megállapítást különösen időszerűvé teszik azok az európai uniós adatok, amelyek a daganatos betegségek morbiditása és mortalitása vonatkozásában hazánkat a sereghajtók között jelzi. Bizonyítékok sora támasztja alá azt az irányelvet, hogy a leghatékonyabb kezelés a megelőzés. A népegészségügyi fókuszú alapellátási rendszernek a hagyományosan nyújtott gyógyító orvosi ellátás mellett, az érintett közösségen belül egészségfejlesztésre, betegségmegelőzésre, az egészségi állapot helyreállítására, valamint a krónikus betegségben szenvedők eredményes rehabilitációjára is összpontosítania kell. Az innovatív egészségfejlesztési és népegészségügyi program, amely megalapozza egy közösség orientált alapellátási rendszer kifejlesztését Magyarországon, kiemelt szerepet szán az egészségi állapotfelmérésnek, a betegségkockázat-becslésnek és az életmód-tanácsadásnak. Bár a nőgyógyászati onkológia ma már a szubspecialitás rangjára emelkedett diszciplína Magyarországon is, az ellátás harmadik szintjét képviselve csekély lehetőséggel bír a megelőző tevékenységben. Az összefoglaló célja azoknak az eszközöknek a bemutatása, amelyekkel a mindennapi háziorvosi gyakorlat hozzájárulhat a nőgyógyászati daganatok hazai előfordulásának és halálozásának csökkentéséhez.