A Zika vírust (ZIKV) közel hetven éve fedezték fel Ugandában. Főemlősök mintáiból, később a vírus vektoraiból, különböző szúnyogfajokból mutatták ki A 2007-ben kezdődő pandémia előtt ritkán, még magasan endémiás területeken sem fordult elő következményekkel járó fertőzés emberben. A vírusfertőzés nem okozott neurológiai tüneteket, vagy neurotropizmust főemlősökben és az emberben, kísérleti állatokban sem (tengeri malac, nyúl, kivéve néhány egeret). A nem vektor eredetű transzmisszió felismerésére a legutóbbi években derült fény. A tradicionális virológiai diagnosztikai módszerekkel (vírustenyésztés, vírusszerológiai módszerek) már a ZIKV felfedezését követően sikeres volt az ugandai kutatócsoport. Földkörüli útja során hol és milyen változáson ment át a vírus? A vektor közvetítette fertőzésen kívül milyen egyéb transzmissziós módokon képes megfertőzni az embert? A ZIKV molekuláris evolúcióját kutatva felvetették annak a lehetőségét, hogy a ZIKV átélt néhány rekombinációt a természetben, esetleg még a vírus felfedezése előtt. A ZIKV teljes genomszekvencia meghatározása még 2007-ben megtörtént. A filogenetikai vizsgálatok alapján három rokonsági ág, a kelet-afrikai, a nyugat-afrikai és az ázsiai ág különböztethető meg. Az epidemiológiai és a szekvencia-adatok azt a hipotézist támogatják, hogy az epidémiát okozó ZIKV törzs felbukkanása az ázsiai ágból származik. Két esemény történhetett a csendes óceáni Yap-szigeten és Francia Polinéziában. Az utóbbiból származó törzs nagyobb virulenciával rendelkezik, ez a törzs terjedt el 2415-ben Brazíliában és onnan más amerikai országokban. Szerepet játszhatott-e a Zika láz terjedésében az endémiás területetekről tömegeket megmozgató Futball Világ Kupa viadal, vagy a Kenu Világ Elit Sprint Bajnokság? A ZIKV fertőzés tünetei a maculopapularis kiütés, láz, arthritis, arthralgia, myalgia és fejfájás mellett nem gennyes conjunctivitis, retroorbitalis fájdalom, ödéma és hányás lehetnek. A ZIKV és korábbi sárgaláz, dengue láz, vagy chikungunya-fertőzés esetén előfordult-e keresztreakciós védelem? Miért következett be nagyszámú következményes microcephalia, Guillain-Barré-szindróma és különböző neurológiai komplikáció Brazíliában. Melyek a prevenció, a diagnosztika és a kezelés lehetőségei és buktatói? Hol tart a vakcinakutatás? A legújabb epidemiológiai helyzetbemutatás egy korántsem egyértelmű esetismertetésével zárul.