A coeliakia előfordulása az elmúlt évtizedekben világszerte növekedést mutat, a leggyakoribb genetikai hátterű betegségek egyike. A növekedés egyik oka a javuló diagnosztika és tudatosság: egyre több nem klasszikus tünettel rendelkező és tünetmentes beteg kerül felismerésre. A betegség genetikai hátterének feltérképezése mellett a környezeti tényezők patomechanizmusban játszott szerepéről is egyre több ismeretünk van, legyen szó a mikrobioták vagy éppen a szoptatás hatásáról. Az új gluténszenzitív kórkép, a nem coeliakiás gluténszenzitivitás megjelenése szükségessé tette a gluténfüggő kórképek új osztályozását, és világszerte növelte a gluténmentes diéta népszerűségét - számos új kérdést vetve fel. A coeliakia diagnosztikájában a korábban arany standardnak számító szövettani vizsgálat szerepe átértékelődik - elsősorban a megbízható szerológiai módszerek használatával, és teret kapnak olyan új vizsgálómódszerek is, mint a kapszulás endoszkópia vagy az endocitoszkópia. Új eljárások jelentek meg a diétás adherencia követésére is, pl. a CD4+glutén-DQ2 tetramer vizsgálata vagy a gliadin toxikus aminosav-szekvenciájának kimutatása. A gluténmentes diéta gyógyszeres alternatívái iránt óriási az érdeklődés, egyes készítmények akár már a közeljövőben elérhetővé válhatnak.