Bevezetés: A szűréseken, köztük a mammográfiás szűrésen való részvétel aránya hazánkban igen alacsony. A megjelenési arány javítása terén az alapellátás szerkezeti átalakítása, a praxisközösségek kialakítása lényeges feladat. Célkitűzés: A szerzők munkájukban a praxisközösségek tagjaként a szűrést segítő prevenciós nővérek munkájának hatékonyságát vizsgálták a mammográfiás szűrések szervezésén keresztül. Módszer: Kecskeméten fokozatosan az összes felnőtt-háziorvosi praxisra kiterjesztve, meghatározott protokoll szerint, a prevenciós nővérek segítségével a háziorvosok nevében léptek kapcsolatba a mammográfiás szűrésen a bázisidőszakot megelőző két évben részt nem vett asszonyokkal. Eredmények: Az első szerző saját praxisában tartósan 60% feletti megjelenési arányt lehetett elérni a módszerrel. A második fázisban a programot öt praxisra kiterjesztve a két éven túl megjelentek 36,7%-át sikerült a mammográfiás szűrésbe ismételten bevonni. A harmadik fázisban, a város egészére kibővítve a programot, a két éven belül nem szűrt lakosság 16-20%-a jelent meg szűrésen, és a regionális mammográfiás központban 70% fölé emelkedett a terület átszűrtségének aránya. Következtetések: A program során igazolódott, hogy a praxisközösség tagjaként dolgozó prevenciós nővér hatékonyan tudja koordinálni a szűrési feladatokat a háziorvosok, a szűrőcentrumok és a páciensek között.