A hipertenzív nephropathia mint a dialíziskezelést indokló alapbetegség epidemiológiája Magyarországon / Szegedi János, Kiss István
Bibliogr.: p. 252. - Abstr. hun., eng.
In: Hypertonia és Nephrologia. - ISSN 1418-477X, eISSN 2498-6259. - 2016. 20. évf. 6. sz., p. 248-252. : ill.
A hypertonia a leggyakoribb orvosi diagnózis a fejlett országokban. A világ felnőtt lakosságának 25%-át érinti, Magyarországon a MÁÉSZ szűrőprogram szerint a hypertonia gyakorisága 33% volt. Előrejelzések szerint 2025-re 60%-kal nő a hypertoniások száma, a világon 1,56 milliárd beteggel kell számolni. Magyarországon a háziorvosi praxisba bejelentkezett 18 év feletti populációban a hypertoniások száma 2015-ben 3 825 000 volt. A Magyar Hypertonia Társaság regiszterének adatai szerint 2015-ben a <60 ml/perc/1,73 m2 GFR-rel rendelkezett a férfi hypertoniások 12,3%-a, a nők 39,1%-a, átlagosan a betegek 26,4%-a. A krónikus vesebetegség okai között a diabetes mellett a hypertonia a leggyakoribb ok. A hipertenzív nephropathia a célszervkárosodás miatt kiemelt jelentőségű időskorban, esszenciális hypertoniás betegeknél, egyes népcsoportokban. Előrejelzések szerint 2025-re a hipertenzív nephropathia prevalenciája nőni fog. Amerikai felmérések szerint a fehér populációban a prevalencia 23%, fekete populációban 36%. Földrajzi régióként is különbség észlelhető, Franciaországban a prevalenciát 25%-ban, Olaszországban 17%-ban, Japánban 6%-ban, Kínában 7%-ban igazolták. Összefüggést találtak a betegek kora és a prevalencia között, 40 év alatt 11,2%, 65 év felett 38% volt a prevalencia. Férfiak között a prevalenciát gyakoribbnak találták. Magyarországon a dialízist indokló alapbetegségek között a hipertenzív nephropathia 2003-ban 15,5%, 2015-ben 24% gyakoriságú volt. A Magyar Nephrologiai Társaság Regiszterének adatai szerint a programba vett új betegek között 2013-ban a hipertenzív nephropathia gyakorisága 15,3%, 2015-ben 14,3% volt. A december 31-én kezelt betegek között ez 2013-ban 20,6%, 2015-ben 22% volt. A prevalenciában Magyarországon is regionális különbségek vannak, új betegek között legmagasabb Nyugat-Dunántúlon (19,9%), legalacsonyabb Dél-Dunántúlon (7,6%). A december 31-én kezelt betegeknél legmagasabb a prevalencia Közép-Dunántúlon (24,8%), a legalacsonyabb Észak-Alföldön (17,9%). 2014-2015 között új betegek között a prevalencia nőtt Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyar - ország kivételével minden régióban. A december 31-én kezelt betegek között a prevalencia Dél-Dunántúl, Észak-Alföld kivételével minden régióban növekedett. A tapasztalatok szerint a hypertoniás populáció számának növekedésével a hipertenzív nephropathiás betegek száma is nő. A regionális különbségek részben a nem egységes értelmezéssel, a hypertonia epidemiológiájával, részben a hypertoniaellátás minőségével függenek össze.