Bevezetés és célkitűzés: Három megyében vizsgálták a halottvizsgálati bizonyítványok kitöltését boncolásra került, valamint boncolásmellőzött elhunytak esetében, különös tekintettel az erőszakos halálesetekre. Módszer: A három megyében valamennyi, 2006 és 2010 között bekövetkezett halálesetet vizsgálták. A halottvizsgálati bizonyítványok tekintetében rögzítették az alapbetegséget, a közvetlen halálokot, a halálozás jellegét, valamint a halottvizsgálatot kitöltő orvos kapcsolatát a halálesettel. Eredmények: A boncolások mellőzésének kérdésében a három megyében jelentős különbségek adódtak, attól függően, hogy ki töltötte ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Az erőszakos halálesetek körébe sorolható baleseti jellegű halálozás esetén 844 esetben, nem meghatározott sérüléses mechanizmus esetén 28 esetben mellőzték a boncolást. Öngyilkosság esetén 25 esetben, emberölés tekintetében egy esetben nem került sor boncolásra. Következtetések: A magyarországi jogszabályok szerint minden olyan esetben, amikor a halál nem természetes vagy kétséges, hogy természetes úton állt be, hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolást kell végezni. A halottvizsgálati bizonyítványok adatai alapján nem érthető, hogy erőszakos halálesetekben miért kerül sor a boncolás mellőzésére.