A dolgozatban azt vizsgálták, hogy egy magyar állatorvosi rendelőben mely biológiai kóroki tényezők előfordulására lehet és kell számítani, és azok milyen munkavédelmi kockázatot jelenthetnek a kitett személyek számára. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK Irányelvével harmonizált 61/1999. (XII. 1.) EüM rendeletben felsorolt, a munkavállalók egészségének védelmében szerepet játszó biológiai tényezőket fontossági sorrendben nézték, figyelembe véve járványtani ismereteket és adatokat. Kérdőívet állítottak össze, melyek közül 110 szabályosan kitöltött érkezett vissza, majd megkeresték a hazai állatorvosi mikrobiológiai vizsgálatok döntő többségét végző öt laboratórium vezetőjét is. A válaszaikat és a 110 állatorvos kitöltött kérdőívét egyenlő értékűnek tekintve statisztikailag külön és összevetve is feldolgozták. Mindezek alapján kapták meg a jelentős biológiai kóroki tényezők listáját és állatorvosi rendelőben való előfordulási valószínűségét. Az emberre való fertőződés sajátosságai és a kiváltható megbetegedés súlyossága figyelembe vételével határozták meg a veszélyességet és becsülték meg a kockázatot. Az elméletileg legfeljebb elérhető 128 kockázati értékből a legtöbbet értek el: tetanus (28,16), ornithosis (16,32), allergiás rinitisz vagy asztma (14,4), bartonellosis (12,16), leptospirosis (11,36), rabies (10,88).