Mind az iparilag fejlett, mind a fejlődő világ lakossága öregszik. A demográfiai változás egészségügyi és gazdasági kihatásai megdöbbentők, hiszen az öregedés a cardiovascularis betegségek legfontosabb kockázati tényezője. Az életkorral meredeken növekszik a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak, a coronariabetegségnek, a szívelégtelenségnek és a szélütésnek a megjelenési és a lakosságon belüli aránya. Bár az életmódi, a genetikai és az epigenetikai tényezők fontos szerepet játszhatnak ezeknek a betegségeknek a kialakulásában, a legfontosabb rizikófaktor az életkor önmagában. Egészséges emberben a cardiovascularis rendszer szerkezete és muködése folyamatosan változik az életkorral, azonban ezek a változások nem azonosak a betegségekkel. Az öregség nem betegség. A cardiovascularis öregedéssel kapcsolatos változások "normális jelenségnek" tekinthetők, amelyek azonban jelentősen csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a küszöbértékét, alapvetően befolyásolhatják a hypertonia, az atherosclerosis, a szélütés, a balkamra-hypertrophia, a szív-elégtelenség és a pitvarfibrilláció gyakoribbá válását időskorban. A betegségek patofiziológiai mechanizmusai mintegy ráépülnek a szívnek és az érrendszernek az öregedéssel kapcsolatos változásaira, az utóbbiak alapvetően befolyásolják a betegségek megjelenését, klinikai képét, súlyosságát. A cardiovascularis rendszer életkori változásai, a betegségek patomechanizmusai, az életmód, a genetikai és a ma még nem teljesen ismert tényezők komplex módon, egymással szoros összefüggésben határozzák meg a szív- és érrendszeri be­tegségek kialakulásának a "küszöbértékét", súlyosságát, prognózisát, a kezelés hatékonyságát az idős emberekben. Mindezek ellenére a cardiovascularis rendszernek az életkorral kapcsolatos anatómiai és funkcionális változását nem vagy csak igen ritkán veszik figyelembe az epidemiológiai és a klinikai vizsgálatok során. A cardiovascularis rendszernek fiziológiásan, az életkorral kapcsolatosan végbemenő szerkezeti és muködési változásainak az ismerete azért is fontos, hogy megérthessük az öregedés-betegség kölcsönhatást, céltudatosan befolyásolhassuk a caardiovascularis öregedést, mint a szív- és érrendszeri betegségek legfontosabb kockázati tényezőjét. Ezek az ismeretek a gyakorlat számára is fontosak, hogy meg tudjuk különböztetni az idős emberek betegséggel kapcsolatos tevékenységi akadályozottságát az életkorral vagy a mozgásszegény életmóddal kapcsolatos aktivitási korlátozottságtól.