A szedáció és a delírium kapcsolata az intenzív osztályon / Fülep Zoltán
Bibliogr.: p. 38. - Abstr. hun., eng.
In: Aneszteziológia és Intenzívterápia. - ISSN 0133-5405. - 2016. 46. évf. 3. sz., p. 27-38. : ill.
A kritikus állapotú betegek gépi lélegeztetésének elterjedése mellett a szedáció alkalmazásának szükségessége vitathatatlan. Az alkalmazott szedációs gyakorlatnak minden esetben számolni kell a kedvezőtlen hatásaival is, többek között a kognitív diszfunkció (delírium) kialakulásával. A vizsgálatunk célja a delírium előfordulási gyakoriságának meghatározása, valamint a kimeneteli paraméterekre gyakorolt hatásának elemzése két szedációs módszer összehasonlításával. Prospektív, obszervációs vizsgálat. Módszer: A vizsgálat III. progresszivitási szintű, vegyes betegösszetételű intenzív osztályon zajlott. 195 felnőtt, gépi lélegeztetett benzodiazepin alapú (BDZ) szedációban részesülő beteg és 66 felnőtt gépi lélegeztetett nem benzodiazepin alapú (n-BDZ) szedációban részesülő beteg vizsgálata, valamint adatfeldolgozása történt. A szedációs mélységet a Richmond Agitation Sedation Scale (RASS) módszerrel követtük rendszeres méréssel, a delírium meghatározását napi rendszerességgel a Confusion Assessment Method for the Intensive Care Unit (CAM-ICU) módszerrel végeztük. Fő kimeneteli paraméterek: A delírium előfordulási aránya, a lélegeztetési idő, ITO ápolási idő, kórházi ápolási idő, ITO mortalitás, kórházi mortalitás, szedációs mélység az első 48 órán belül. Eredményeink: A delírium előfordulása a BDZ csoportban 62,6%, a n-BDZ csoportban 54,5% volt. A lélegeztetési napok száma a BDZ csoportban 4,892, míg a n-BDZ csoportban 3,867 volt (p=0,629). Az intenzív osztályos ápolási idő 8,009 (BDZ) és 6,803 (n-BDZ) nap volt (p=0,499), míg a kórházi ápolási idő 25,687 (BDZ) és 21,015 (n-BDZ) napnak bizonyult (p=0,246). Az intenzív osztályos halálozás aránya 14,87% (BDZ) és 12,12% (n-BDZ) volt, ugyanezen csoportok kórházi halálozási aránya 39,48%-nak (BDZ) és 36,36%-nak (n-BDZ) bizonyult. Az első két nap szedációs mélysége a RASS alapján -3,792 (BDZ) és -2,553 (n-BDZ) volt (p<0,001). Következtetés: Adataink alapján a n-BDZ alapú szedáció mellett a delírium előfordulása 13%-al kevesebb volt. Amennyiben a lélegeztetett betegek szedációja protokoll alapján és kontrollált célértékek mellett történik, úgy a meghatározott kimeneteli paramétereket a gyógyszerválasztás nem befolyásolja. A nem benzodiazepin alapú szedáció mellett a RASS 3-nál magasabb szedációs szint könnyebben és gyorsabban elérhető.