A delírium gyakori kóros állapot intenzív osztályon, hatása szignifikáns a kritikus állapotú betegek morbiditására és mortalitására. Osztályunkon az elmúlt években a szedációs gyakorlatot a nemzetközi ajánlásokhoz harmonizáltuk, valamint a delírium korszerű diagnosztikus módszerét vezettünk be. 2014. szeptember és 2015. augusztus között végzett prospektív, obszervációs vizsgálatunk célja a delírium előfordulásának meghatározása osztályunkon. A felvételre került betegek szűrése után a súlyos tudatzavar, illetve a rövid intenzíves kezelés kizáró tényezők voltak. Így összesen 347 beteget vizsgáltunk. A szedáció monitorozására a RASS, a delírium diagnózisához a CAM-ICU teszteket használtuk. A bevont betegek 19,9%-ban észleltünk delíriumot, ezen belül a 48 órán túl lélegeztetett betegek körében a delírium előfordulása szignifikánsan magasabb volt (43% vs. 13%; p<0,001). Ugyancsak magasabb incidenciát észleltünk a kritikus állapotú betegekben a "szubintenzíves" betegekhez viszonyítva (31.8% vs. 9,6%; p<0,001). A posztoperatív csoportban a delírium gyakorisága szignifikánsan alacsonyabbnak bizonyult (13,2% vs. 29,3%). A 65 év feletti betegcsoportban a delírium előfordulását nem találtuk szignifikánsan magasabbnak. Osztályunkon a delírium előfordulása a nemzetközi adatokhoz képest alacsonyabbnak bizonyult, ugyanakkor az állapot súlyosság, a tartós lélegeztetés szerepét, mint rizikótényezőt vizsgálatunk is megerősítette.