A kutatás célja számszerűsíteni a dohányzás hatását a mortalitási viszonyok alakulására Magyarországon 2000 és 2014 között. A szerző ehhez a CDC (Centers for Disease Control and Prevention - Amerikai Járványügyi Hivatal) 2013-ban megújított módszertanát alkalmazta. Leíró statisztikai eszközökkel vizsgálta meg először is a dohányzási prevalenciát a magyar népességben, ezt követően a dohányzásnak tulajdonítható többlethalálozások jelenségét és alapirányzatát, nem, kor, halálok változók szerint. A tanulmány nemzetközi kitekintést ad a WHO-HFA (World Health Organization - Health for All - Egészségügyi Világszervezet - Egészséget Mindenkinek) adatbázisára támaszkodva a környező országokra vonatkozóan. Az eredmények szerint a dohányos nők helyzete különösen veszélyes: körükben a 100 ezer főre jutó standardizált légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta többlethalálozási arányszám értéke drasztikusan, 60 százalékkal emelkedett. Ennek hátterében az 50 és 70 éves kor közötti, idősebb nők fokozódó nikotinfüggőség okozta mortalitása áll. A szenvedélybetegség előidézte többlethalálozások nagyságrendje miatt a dohányzás jelentős hatást gyakorolt Magyarország halandóságára. Az ezredfordulótól napjainkig a nikotinfüggőség összesen, több mint 370 ezer áldozatot követelt hazánkban.