Az állatokban sok mételyfaj él, amelyek lárvája a gazda bőrén keresztül fertőzi azt. Ezek közül az ember szempontjából a legfontosabbak az emlősök vérmételyei, mert belőlük kerülnek ki az embert fertőzni képes vérmételyek is. Több fajuk a trópusi országok lakóinak rettegett schistosomosisát okozza, míg más fajok behatolnak ugyan az ember bőrébe, de adulttá nem válnak a testében. A mérsékelt égövben főleg az utóbbi, bőrgyulladás formájában jelentkező infekció fordul elő. A mételylárvák eredete legtöbbször nem tisztázható, ezért általában sem orvosok, sem állatorvosok nem foglalkoznak a fertőzés forrásával. Szarvasokban élő mételyfajról bizonyítottuk be, hogy a régen "vízi rühösség"-nek nevezett bőrbántalmat csigákból kirajzó cercariák okozzák. A Duna egyik árterén endemikus Schistosoma turkestanicum okozta dermatitis ritkán kerül orvos szeme elé, pedig informális közlések alapján úgy tűnik, hogy rendszeresen előforduló tünet a métely élőhelyén lévő vizekben halászó vagy fürdőző embereken. Ráutaló kórelőzmény esetén indokolt a humán vérmétely-fertőzöttséghez hasonló szerológiai reakciót adó cercaria dermatitis eredetét kivizsgáltatni.