Az elmúlt években a viselkedésértés elmélete fokozatosan elismerésre került a nagy nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, OECD, Világbank) által, mint a szakpolitika kialakításának hatékony eszköze. 2010-ben az Egyesült Királyság kormánya alapított viselkedésértéssel foglalkozó tanácsadó testületet (Behaviour Insights Team), 2015 óta pedig az Amerikai Egyesült Államokban kormányrendelet írja elő, hogy a kormányszerveknek be kell építeniük szakpolitikáikba a Társadalom- és Viselkedéstudományi Csoport (Social and Behavioral Sciences Team) felismeréseit. Különböző intézményesített formában Hollandia, Németország, Franciaország és Dánia is foglalkozik a témával. A közlemény a viselkedésértés elméleti alapjainak áttekintését követően az egészségfejlesztésben való alkalmazás néhány gyakorlati példáját ismerteti. Összességében elmondható, hogy a viselkedésértés alkalmazása hatékonyabbá teheti az intézkedéseket az egészségfejlesztés terén is, azonban egyelőre számos kérdést felvet a legitimáció, a hatásosság és a tudományos megalapozottság tekintetében. A viselkedésértés átlátható és következetes alkalmazása érdekében a jövőben javasolt az adott beavatkozások hatásosságának vizsgálata, és az ezzel kapcsolatos tapasztalatcsere.