Az ultrahangvezérelt beavatkozások az elmúlt 10-15 évben a rutin aneszteziológiai és intenzív betegellátás részévé váltak, amit a technika fejlődése: a jó képminőséget előállító mobil ultrahangkészülékek elterjedése tett lehetővé. Számos vizsgálat igazolta, hogy az ultrahang használata jelentősen növeli az érkanülálások sikerarányát és csökkenti a szövődményeket, és fokozza egyéb invazív beavatkozások (pl. torakocentézis, percutan tracheosztómia) biztonságosságát is. Azonban az ultrahangos technika csak akkor hatékony, ha az operatőr képes biztonsággal azonosítani a képernyőn a beavatkozás célpontját (pl. eret, ideget), és követni a punkciós tű útját a célpont felé. A referátum ismerteti azokat a buktatókat, amik az ultrahangvezérelt beavatkozások sikeres kivitelezése útjában állnak, különös tekintettel a kép optimalizálására és a tű útjának ultrahangos kontrolljára. Felhívja a szerepet a gyakorlati oktatás fontosságára és a tanulási fázis kritikus pontjaira.