A szerzők a cikk bevezetőjében összefoglalják a csontkor, mint a biológiai kor érzékeny indikátorának jelentőségét és mérési módszereit. Bemutatják a Hassel-Farman szerinti nyaki csigolya morfológián alapuló csontkor mérési eljárást (HF) és a torzításmentes felvételt és alsó végtagi 3D rekonstrukciót lehetővé tevő EOS 2D/3D technológiát. Kutatásuk célja a HF módszer megbízhatósági vizsgálata; a csontkor átlagos értékének és nemi különbségeinek megállapítása a gyermek és fiatal felnőtt populációban; a csontkor és az alsó végtag biomechanikai paraméterek összefüggésének vizsgálata. A rutin diagnosztika során készült EOS 2D/3D felvételek közül kiválogattak 813 felvételt, amely alkalmasnak bizonyult az egészséges alsó végtagú populáció prezentálására a 2-24 éves korcsoportban. Három obszerver három alkalommal elvégezte 55 véletlenszerűen választott felvételen a csontkor mérést HF módszer segítségével a megbízhatóság vizsgálatára. Ezután elvégezték a csontkor mérést és az alsó végtagi rekonstrukciót az összes felvételen. Az adatokat t-próba, Spearman korreláció, lineáris regresszió analízis és ANOVA segítségével elemezték. A HF módszer megbízhatóságát kiválónak ítélték meg. Sikeresen megállapították az átlagos csontkort a vizsgált populációban, valamint, hogy 13-18 éves kor között a lányoknál magasabb átlagos csontkor figyelhető meg. A csontkor mind a 14 vizsgált paraméterrel összefüggött, és - összevetve a naptári korral és a magassággal - a CD-szög, femoralis és tibialis torzió, valamint femorotibialis rotáció esetében a domináns meghatározó faktor. Megfigyelték, hogy azokban a regressziós modellekben, ahol a csontkor szerepelt, a nem már nem adott hozzá plusz információt. Konklúziójuk, hogy a csontkort, mint a biológiai kor indikátorát a jövőben hasznos lenne figyelembe venni az alsó végtag biomechanikai paramétereinek megítélésénél, mivel számos olyan háttértényező hatását is magában hordozza, amelyre a naptári kor szerinti vizsgálat nem képes, még abban az esetben sem, ha a nemet is figyelembe vesszük.