Az állati szőrök okozta allergiás rhinitis és asthma évtizedek óta növekvő egészségügyi problémát jelent az urbanizálódott országokban. Az utóbbi években extrém módon elterjedt a különböző hobbiállatok tartása, mely a beltéri allergének koncentrációjának jelentős emelkedéséhez, továbbá új, ritka vagy egzotikus fajokkal szembeni túlérzékenységhez vezetett. Az állatokkal való kontaktus kapcsán egyre többször észleljük korai vagy késői típusú allergiás bőrtünetek megjelenését is. Ennek diagnózisát a klasszikus bőrpróbák és in vitro vizsgálatok hivatottak alátámasztani, azonban ezek a módszerek számos hibával terheltek. Újabban a klinikai kutatásban már bevált komponens vagy allergén specifikus in vitro tesztek váltak hozzáférhetővé, melyek szenzitivitása nagyobb, a szenzibilizáció pontosabban diagnosztizálható és lehetőséget adnak a keresztallergiák vizsgálatára. A rekombináns technikával előállított, standardizált allergének a közeli jövőben megteremthetik a lehetőségét a célzott allergénspecifikus immunterápiának is. A szerzők áttekintik az állati szőrök okozta kontaktallergiákkal kapcsolatos újabb kutatásokat, irodalmi áttekintést adnak az ezek alapján ismertté vált allergénekről és keresztallergiákról. Saját klinikai anyagukból származó három eset kapcsán bemutatják az állatszőr okozta kontaktallergiák diagnosztikai nehézségeit. Az irodalmi adatok alapján javasolják a rekombináns technikával előállított, standardizált allergénekkel végzett tesztek alkalmazását, hazai bevezetését.