Bevezetés: A nők életének egyik kiemelt időszaka a gyermekvállalás, mely számos mentális betegség kialakulásának időszaka lehet, az esetek mintegy 15-20%-ában pedig posztpartum depresszió is kialakulhat, mely negatív hatással van a korai anya-gyermek kötődésre (Lefkovics és mtsai., 2014). Célkitűzés: 318 anyát vizsgáltunk a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2012.10.01-2014.10.31 között. A kutatás során az anyák mentális állapotát, az azt befolyásoló tényezőket és ezek-nek a gyermekükkel való kötődésnek az összefüggéseit vizsgáltuk. Módszer: A résztvevőket önkitöltős tesztek segítségével mértük fel. A klinikai szintű depressziót EPDS teszttel, életminőségüket a WHO QoL-Bref kérdőívvel, gyermekükkel való kötődésüket pedig az anyai percepción keresztül vizsgáló MORS teszttel vizsgáltuk. A szociodemográfiai adatok összegyűjtéséhez egy általunk összeállított kérdőívet használtunk. Eredmények: Az anyák 12,6%-ánál állt fenn klinikai szintű depresszió. Ezen anyák életminősége alacsonyabb volt, mint az egészséges anyáké. A depressziós anyák kevesebb pozitív és több negatív érzelmet fűztek gyermekükhöz, ezért náluk a korai kötődés zavart szenvedhet. Következtetés: Védőnőként fokozott figyelemmel kell lennünk nem csak a várandósság időszakára, de a szülés utáni időszakra is. A korai anya-gyermek kapcsolat meghatározó a gyermek későbbi életére nézve, ezért fontos az ezt negatívan befolyásoló mentális zavarok felismerése és mielőbbi kezelése.