Hosszú története van a pszichoanalízisben a pszichózis tanulmányozásának, ahogy annak a vitának is, hogy mennyire alkalmas a pszichoanalízis a szkizofrénia kezelésére. Évtizedeken keresztül Chestnut Lodge nem csupán kórház volt, hanem kutató és oktató intézmény is. Az egyedülálló páciens-személyzet arány - körülbelül húsz analitikus terapeuta jutott száz páciensre - hosszú és intenzív klinikai munkát tett lehetővé szkizofrén és más súlyosan zavart páciensek kezelésében. Bátorították és támogatták a személyzeti megbeszéléseket. A közel akadémiai szintű, elmélyült egyéni esettanulmányok olyan klinikai felfedezésekhez, elméletalkotáshoz vezettek, amiknek mind az USA-ban, mind külföldön jelentős hatása volt a pszichoanalízis fejlődésére. Számos felismerés, elméleti megfogalmazás ma is jelentős a pszichotikus és nem pszichotikus páciensek kezelésének tanulmányozásában. Jelen tanulmány a pszichózis-felfogás változásának és a Chestnut Lodge kialakulástörténetének bemutatását követően rövid ízelítőt nyújt Fromm-Reichmann, Searles, Pao és McGlashan munkásságából, majd ismerteti a szkizofrénekre kifejezetten, de nem csupán rájuk jellemző atmoszférikus tárgyakat.