Jelen tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a hallócsont lecsupaszítása üvegionomer cement alkalmazása előtt tartósan erősíti-e a csont és a cement közötti adhéziót. Vizsgálatunkban 34 nyúlnál nyitottuk meg a bulla tympanicát mindkét oldalon. A jobb oldali incusok laterális felszínéről gyémántfúróval eltávolítottuk a nyálkahártyát, míg a bal oldali incusokat épen hagytuk. 30 nyúl esetén alkalmaztuk az incusok laterális felszínén a cementet mindkét oldalt, majd ezt követően a posztoperatív 1., 3., 7., 14., 2 1., 30., 60., 90., 180. és 365. napon leöltük őket. Kontrollként 4 nem operált állat szolgált, amelyeket az 1., 7., 30. és a 365. napon öltünk le. Ezt követően az incusokat eltávolítottuk és szövettani vizsgálatot végeztettünk. Feltáráskor mind a 30 operált állat középfülében látható volt a cement az incuson. Az incusok eltávolítása kapcsán 3 esetben észleltük a cement és a csont egymástól való elválását. Szövettani vizsgálat során további 5 esetben mutatkozott szeparáció. Mind a 8 szétválást a nem lecsupaszított jobb fül esetén észleltük, legalább 60 nappal a műtétet követően. A két oldal összehasonlításakor szignifikáns különbséget észleltünk (p<0,05). A 7. posztoperatív napon a műtéti traumát követő kezdeti gyulladásos reakció a jobb oldalon lényegesen csökkent. Idegentest-reakció egy esetben sem fordult elő, a 60. napon a cementet nyálkahártya övezte. Összegzésként a cement biokompatibilisnek bizonyult, és a hallócsontok előzetes lecsupaszítása erősebb és tartósabb adhéziót eredményezett.