A szexuális kockázatvállalás szociodemográfiai és fogamzásgátlási háttere a szegedi egyetemi hallgatók körében / Devosa Iván [et al.]
Bibliogr.: p. 326. - Abstr. hun., eng.
In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2015. 78. évf. 6. sz., p. 320-326. : ill.
Célkitűzés: A promiszkuitás és az óvszerhasználat hiánya növeli a nemi fertőzések átvitelének kockázatát, és az egyetemi hallgatók fokozottabban veszélyeztetettek ebből a szempontból. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk azoknak a fiataloknak a viselkedésjellemzőit, akik a nemi életben "kockázatos" módon egyáltalán nem vagy inkonzisztens módon használnak fogamzásgátlót; illetve alkalmi partnerrel sem használnak óvszert. Anyag és módszer: A fogamzásgátlásra vonatkozó ismeretek és a fogamzásgátlási gyakorlat felmérésére vonatkozó anonim, önkitöltős kérdőíves felmérést végeztünk a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak randomizált mintáján (N=430) 2009 és 2011 között. A nemi életben kockázatos viselkedésű csoportba (n=229) tartoztak azok, akiknek alkalmi partnereik voltak, vagy több partnerük volt, de nem mindig használtak kondomot (n=166), esetleg egyáltalán nem alkalmaztak barrier módszert (n=63). A kontrollcsoportba (N=201) azok kerültek, akiknek állandó partnerük volt, és folyamatosan alkalmaztak fogamzásgátló módszert (n=133), vagy nem volt állandó partnerük, de az alkalmi partnerrel minden alkalommal óvszert használtak (n=68). Eredmények: A kockázatos nemi magatartást követők korábban kezdik a nemi életüket és több megelőző terhesség-megszakításuk volt. A kutatási eredmények alapján az iskolai kortárs segítő csoportok fogamzásgátlási módszerekre irányuló ismeretterjesztő tevékenysége jelentősen csökkenti a rizikós magatartást, és az első nemi érintkezés alkalmával használt kondom is elősegíti annak kialakulását. A többszörös regressziós vizsgálat azt mutatja, hogy a jelenlegi fogamzásgátlótabletta- és kondomhasználat sem jelent teljes védettséget. Az egészségügyi dolgozók és a kortárs segítők iskolai felvilágosító tevékenysége csökkenti a nemi életben a kockázatos magatartás esélyét. Az eredmények alapján a szexuális partnerek száma, a nemi aktivitás és az anyagi lehetőségek jelentős befolyásoló tényezők voltak. Következtetések: Hangsúlyozni kellene a hallgatók körében a folyamatos fogamzásgátlás fontosságát, és azt, hogy még a fogamzásgátló tabletta mellett is szükséges az óvszer használata alkalmi partnerrel. Az egészségügyi dolgozók információadásának szélesebb körűvé tétele is segíthetné a felelős nemi magatartás kialakítását.