Célkitűzés: Hazánkban évente mintegy 1200 nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot. A műtétet vagy sugárterápiát követő első időszakban olyan gyakran előforduló problémák kerülnek a figyelem középpontjába, mint a vizeletürítés nehézsége, székrekedés vagy a belek letapadása és az általános fizikai fájdalom. A szexuális élet terén fellépő nehézségekkel csak később szembesülnek az érintettek, és kevesen tudják, kihez fordulhatnak megfelelő segítségért. Ahogy maguk a betegek is különböző visszajelzéseket adnak a műtét vagy sugárterápia utáni nemi életükről, úgy a szakemberek körében sincs egységes álláspont arra vonatkozóan, hogyan változik a méhnyakrákon átesett nők szexualitása. A méhnyakrákos nők körében végzett kutatásom célja az volt, hogy áttekintést kapjak arról, hogyan változik a nőiesség megélése és a szexualitás méhnyakrák után. Anyag és módszer: Saját szerkesztésű, 51 kérdésből álló anonim kérdőívet tettem közzé a Mályvavirág Alapítvány zárt Facebook-csoportjában. A kérdőív kitöltésére méhnyakrák miatt hysterectomián, Wertheim-műtéten, Wertheim-ART (abdominális radikális trachelectomia) műtéten, radiokemoterápiával kombinált Wertheim-műtéten vagy definitív sugár-terápián átesett pácienseket kértem fel. A beérkezett 72 válaszból az adatok tisztítása után 68 felhasználható, teljesen kitöltött kérdőív elemzésére került sor. Eredmények: Méhnyakrákot követően is működhet a korábbiakhoz hasonlóan jól a szexuális élet, ugyanakkor gyakran sérül a szexuális funkció. Vannak olyan érintettek, akikben a kezelés utáni első coitus negatív tapasztalatát követően kialakul egy blokk, és nem próbálkoznak többet szexuális aktussal. Számos páciens azonban az első kudarcélményt követően is folytatja a szexuális aktivitást, és idővel újra pozitív élményként éli meg. A betegség sok esetben negatív hatással van a nőiességre. Következtetések: A méhnyakrákkezelést követő szexuális funkciózavarok hátterében számos kiváltó és fenntartó tényező állhat. Célszerű minden esetet egyedileg vizsgálni és kezelni, mert az általános fizikai változások mellett a pszichés és párkapcsolati tényezők nem hagyhatók figyelmen kívül. Ahhoz, hogy a páciens a megfelelő terápiában részesülhessen, nem elég a releváns végzettség (szexológus, szexuálterapeuta, szexuálpszichológus), az is fontos, hogy az adott szakember tisztában legyen a méhnyakrák és annak kezelése kapcsán fellépő következmények és szövődmények szexuális életre gyakorolt hatásával. A betegek érdekeit leginkább az segítené, ha a kezelőorvosok és szexuálterapeuták között interdiszciplináris együttműködés alakulna ki.