Bevezetés: Kutatásunk témája kiemelkedő jelentőségű, hiszen egy olyan problémára szeretnénk felhívni a figyelmet, mellyel nagyon keveset foglalkoznak, legtöbbször csak legyintenek rá. A szülés után kialakuló hangulatzavarok felismerése és kezelése azért is különösen fontos, mert az anya pszichés megbetegedése zavart okozhat a gyermekkel való kötődésben, valamint az egész családra is kihathat. Kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt pár évet tekintve nem született olyan hazai tanulmány, mely a posztpartum időszakban létrejövő hangulatzavarokat vizsgálta volna, míg külföldi folyóiratokban folyamatosan találunk a témával kapcsolatos kutatási eredményeket. Célkitűzés: Kutatásunkban a perinatális történések anyai hangulatváltozásokra gyakorolt hatásait vizsgáltuk. Továbbá célként tűztük ki, hogy felderítsük azokat a tényezőket, melyek a posztpartum affektív zavarok (az érzelmi élet zavarai) kialakulásában szerepet játszanak. Minta és módszer: A vizsgálatokhoz három kérdőívet használtunk: EPDS (Edinbourgh Postnatal Depression Scale), BDI-R (Beck Depression Inventory, shortened version) valamint egy általunk összeállított kérdéssort, mely a perinatális történésekre és szociodemográfiai adatokra vonatkozott. A kutatás során 150 darab kérdőívet osztottunk ki a tatabányai Szent Borbála Kórház, valamint a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház szülészeti osztályain a 3. napos gyermekágyasok között, melyekből 111 volt értékelhető. A tatabányai kórházban 2014. március 14-31. között, míg a budapesti kórházban 2014. február 10.-március 23., szeptember 8-28., november 24.-december 7., valamint 2015. február 9-28. között osztottuk ki a kérdőíveket, főigazgatói engedéllyel. A kérdőívek feldolgozásához az SPSS 22 programot használtuk fel. Eredmények: Vizsgálataink szignifikáns eredményeket mutattak az először szülő nőknél mind a BDI (p = 0,50), mind az EPDS (0,10) tekintetében. Tendencia mutatkozott a BDI-értékekben (p = 0,52) azon anyáknál, akiknél a korábbiakban előfordult pszichés megbetegedés, illetve erős tendencia mutatkozott (p = 0,53) azon anyáknál is, akik családjában már előfordult depressziós megbetegedés. Következtetések: A tendenciaszerűen emelkedett BDI- és EPDS-értékek miatt szükséges lenne a vizsgálat minél szélesebb körre történő kiterjesztése, hiszen így ezen alaposabban meg tudnánk vizsgálni. Javaslatok: Nagyon fontos lenne a témában történő továbbképzések szervezése egészségfejlesztő szakemberek számára, melyek segíthetnének abban, hogy a posztpartum időszakban jelentkező affektív zavarok idejében felismerhetőek legyenek, így megfelelő keze-léssel elkerülhetővé váljon a súlyos állapotok kialakulása. A gyermekágyi időszakban jelentkező hangulatzavarok felismerésére is nagyobb figyelmet kell fordítani. Eredményeinkre alapozottan is egyetértünk azzal a szakmai ajánlással, mely szerint szemléletváltásra, az egyes szférákban dolgozók összehangoltabb együttműködésére, az egyéni gondozás során a család egészének felkészítésére, valamint új felkészítő módszerek bevezetésére van szükség.