A tanulmány a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara és Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya együttműködésében megvalósuló életminőség-kutatás 2015-ös, 4. hullámának adataira támaszkodva mutatja be a nyíregyházi lakosság szubjektív egészségi állapotát befolyásoló tényezőket. Néhány további szempontból áttekinti a lakosság egészségi állapotát, illetve egészségmagatartását. A tanulmány célja elsősorban az adatközlés, illetve a panelmintán megvalósuló korábbi hullámok eredményeivel való összevetés. Új elemként az aktuális hullám kiterjed a megyeszékhelyhez tartozó járás kistelepülésein élők vizsgálatára is, így a tanulmány több helyen kitér a városi és vidéki lakosság egészség-helyzetének összehasonlítására is. A szubjektív egészségi állapottal kapcsolatosan megállapítható, hogy az azt befolyásoló tényezők hasonlóképpen befolyásolják a lakosság egészségérzetét, mint a korábbi években. Az eltérések nem jelentősek, de az megállapítható, hogy a 2015-ös mintába került személyek összességében egészségesebbnek érzik magukat, mint a korábbi hullámok panel-mintáját alkotó személyek. Az adatok alapján elmondható, hogy a szubjektív egészségi állapotot befolyásolja a megkérdezettek neme, életkora, legmagasabb iskolai végzettsége, családi állapota, továbbá az, hogy szenved-e állandó vagy visszatérő betegségektől, van-e barátja vagy sem. Összefüggés mutatható ki a megkérdezettek boldogsága és vélelmezett egészsége között is. A tanulmány második felében a lakosság egészségi állapotára és egészségmagatartására vonatkozó kérdések adatainak bemutatására szorítkoztam. Ennek főbb tanulsága, hogy a vidéki lakosság betegségterhei magasabbnak tűnnek, mint a városlakóké, miközben az egészségügyi ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz hozzáférésük szűkebb.