A CP fogalmának, diagnosztikus folyamatának és terápiás lehetőségeinek pontos meghatározását előfordulási gyakoriságának viszonylag magas aránya, továbbá a biológiai károsodás következtében kialakuló fogyatékos állapot befolyásolására irányuló evidencia kutatások módszertani fejlődése indokolja. Bár a cerebralis paresis a neurológiai kórképek közé tartozik, a CP-s egyének életminőségét döntő mértékben befolyásolják az izomtónus eltéréseinek következtében kialakuló ízületi deformitások és a deformitások kapcsán megjelenő fájdalomérzet. QOL (Quality of Life) kutatási eredmények az mutatják, hogy a felnőtt CP-sek életminőségét a leginkább negatívan befolyásoló tényező a fájdalom, mely kihat az egyén viselkedésére, hangulati zavarokat és frusztrációt eredményez, fokozza az elszigetelődést, mely a társadalmi részvétel csökkenését eredményezi. A CP-vel élő emberekre irányuló kutatási eredmények egyre több olyan evidenciát igazolnak, amelyek alátámasztják a különböző pozicionáló eszközök és segédeszközök alkalmazásának pozitív hatásait a gyermekek funkcionális és preventív szemléletű feilesztő és terániás ellátása sarán.