Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás európai összehasonlításban igen magas, annak ellenére, hogy a szervezett népegészségügyi méhnyakszűrés 2004-ben bevezetésre került. A szervezett szűréssel kapcsolatos eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság szűrésen való részvételét növelni szükséges. Magyarországon 2009-ben pilot jelleggel elindult egy új szolgáltatás, a Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogram (VMMP I.), azzal a céllal, hogy képzett szakdolgozókat (védőnőket) vonjanak be a népegészségügyi célú méhnyakszűrésbe, és növekedjen a lakosság számára a szűréshez való hozzáférés. Az első mintaprogram eredményei alapján következő években (2010-2013) tovább folytatódtak a Védőnői Méhnyakszűrő Programok (VMP II-III-IV-V) Tanulmányunkban a Védőnői Méhnyakszűrő Programok (2009-2013) eddig elért eredményeit foglaltuk össze. A programokban önként jelentkező, többnyire falvakat ellátó területi védőnők vettek részt, akik vállalták, hogy továbbképzést követően körzetükben (településükön) méhnyakrák megelőzéssel kapcsolatos egészségfejlesztő tevékenységet végeznek, és részt vesznek a népegészségügyi célú, szervezett méhnyakszűrés szervezésében és végzésében, azaz méhnyakszűrést (kenetvételt) is végeznek. A programok ideje alatt (2008-2013) összesen 164 628 szűrendő kapott meghívólevelet a védőnőnél is igénybe vehető szervezett méhnyakszűrésre. A meghívót kapó nők 45 %-át érték el a védőnők. Az elért nők 32 %-a (23 991 fő) ment el a védőnőhöz méhnyakszűrésre. A Védőnői Méhnyakszűrő Programok tapasztalatai alátámasztják, hogy a méhnyakrák halálozás csökkentése érdekében a nemzetközi gyakorlatot követve - az alapellátás, és ezen belül a védőnőknek a szűrési folyamatba történő bevonása szükséges. A védőnők bebizonyították, hogy képesek és alkalmasak: a méhnyakszűrés megtanulására,a szűrendők elérésére, megszólítására, szűrésre ösztönzésre, a szűrés végzésére, és megfelelő minőségű kenetek vételére.