A kéz hajlítóín-sérüléseinek helyreállításában alapvető jelentőségű az optimális varratforma megválasztása, amely lehetővé teszi a korai, aktív posztoperatív mobilizáció mielőbbi megkezdését és ezzel a lehető legjobb végeredmények elérését. A szerző irodalmi elemző tanulmányában áttekinti az elmúlt tizenöt esztendőben történt fejlődést a hajlítóín-sérülések varrattechnikájában és az ezzel elért eredményeket a kísérletes ínhelyreállításban, továbbá a klinikai végeredményekben. A különböző, újabb varratféleségek kivitelezésének leírása mellett tárgyalja az ujjak gyűrűszalagrendszerének, az ínvarratoknak az ínvégek közötti feszülésének, valamint a helyreállított ín mozgásirányának jelentőségét. Befejezésül megállapítja, hogy a tárgyalt, korszerű ínvarratok minél szélesebb körű alkalmazása szükséges a jobb műtét utáni végeredmény eléréséhez.