Bal- vagy jobbszívfél-elégtelenség? / Papp Judit [et al.]
Bibliogr.: p. 344. - Abstr. hun., eng.
In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2015. 45. évf. 5. sz., p. 342-344. : ill.
68 éves férfi betegünk anamnéziséből 1999-ben inferior miokardiális infarktus miatti reanimáció, jobb koronária PCI, majd restenosis miatt ismételt PCI-k emelhet ők ki. Echokardiográfia mérsékelten csökkent szisztolés balkamra-funkciót mutatott. 2012. októbertől progrediáló szívelégtelenség klinikai képével került több alkalommal hospitalizációra. Szívultrahang-vizsgálatok csökkenő szisztolés balkamra-funkció mellett kissé emelkedett jobbszívfél-nyomást, valamint nem jelentős mennyiségű perikardiális folyadékot mutattak. Fulladás és D-dimer-emelkedés miatt, pulmonalis embolizáció kizárása céljából készült mellkas CT-vizsgálatokon növekvő, transszudátumnál magasabb denzitású perikardiális folyadék látszott. Súlyos, terápiarefrakter szívelégtelenség, növekvő ascites miatti hospitalizációk, a koronáriastátusszal nem korreláló súlyosbodó klinikai tünetek és képalkotó vizsgálatok alapján lokális, a jobb szívfelet komprimáló perikardiális folyadék oki szerepe vetődött fel. Ismételt echokardiográfia során jobbkamra-kompressziót okozó echodens perikardiális folyadék mellett jelentős pericardium-megvastagodást, lényegében akinetikus jobb kamrát észleltünk tamponád és konstrikció jeleivel. Sürgető műtétet indikáltunk, amelynek során szervült haematoma evakuációját és a súlyos konstrikciót okozó kötőszövetes perikardiális megvastagodás lefejtését végezték. A szövettani vizsgálat részben szervült, részben friss haematomát és heges pericardiumot mutatott. Esetismertetésünk rámutat a súlyos jobbszívfél-elégtelenséget okozó konstriktív pericarditis diagnosztizálásának nehézségeire különösen balszívfél-elégtelenséggel tarkított klinikai kép esetén.