A tüdőrák jelentős szocioökonómiai terhet ró a magyar társadalomra. Az alábbi írás áttekintést nyújt három hazai csúcsintézmény - a Semmelweis Egyetem, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet - tüdőrákokkal kapcsolatos transzlációs kutatási munkáiról. Az angiogenezist szabályozó molekuláris rendszerek vizsgálata során az apelin és az erythropoietinreceptor (EPOR) molekulák expresszióját találtuk a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) prognózisát szignifikánsan befolyásoló tényezőnek. Jellemeztük továbbá a KRAS mutáció-altípusok és az ERCC1- (excision repair cross-complementation group 1) expresszió jelentőségét a platinaalapú kemoterápiák hatékonyságával összefüggésben, valamint egy nagy hazai kohorszon vizsgáltuk az ún. ritka EGFR- (epidermal growth factor receptor) mutációk epidemiológiáját és prediktív jelentőségét NSCLC-ben. Végül tárgyaljuk az NSCLC agyi áttétképzésében potenciálisan szerepet játszó molekulák azonosítására tett vizsgálataink eredményét. Az alábbi közleményben összefoglalt tanulmányaink klinikailag is releváns információkkal szolgáltak, így bízunk benne, hogy ezáltal hozzájárulhatnak a tüdőrákos betegek kezelésének fejlődéséhez.