Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek előfordulása hazánkban az Európai Unióban mért arány több mint kétszerese. A kórházi ellátás során fontos a gyors, pontos diagnózis felállítása mellkasi panaszos kliensek kiszűrése céljából. Magyarországon az akut koronária intervenciós ellátás magas költségekkel jár, kapacitása esetszám és fogadóképesség aránya igen eltérő. Célkitűzés: A hatékonysági összehasonlítás elvégzése Baranya megye megyeszékhelyű klinikáján, valamint egy vidéki kórházában működő ambulancián mellkasi panaszokkal érkező kliensek ellátása, illetve akut koronária szindróma (ACS) bizonyítása terén, figyelembe véve a meglévő kórjelző panaszokat, EKG-eltérést és a labor eredményeket a helyi protokoll alapján. Vizsgálati anyag és módszer: Munkánk során a D-dimer meghatározásának jelentőségét vizsgáltuk dokumentumelemzéssel, saját szerkesztésű adatgyűjtő ív alapján. A gyűjtött adatok SPSS 20.0 programmal kerültek feldolgozásra, majd Microsoft Office 2010 Excel táblában készültek a diagramok. A szocio-demográfiai adatokat leíró statisztikával elemeztük, a matematikai statisztika elemzés elkészítéséhez x2- próbákat, valamint kétmintás T-próbákat alkalmaztunk. Eredmény: A D-dimer gyorsteszten mért emelkedett szintje és az EKG pozitivitás együttes megléte nem igazolt minden esetben ACS-t (p=0,685). A kutatásunk során a pozitív tünetek és a D-dimer emelkedett szintje között szignifikáns összefüggést nem figyeltünk meg (p=0,112), valamint a két betegellátóhely akut miokardinális infarktus (AMI) tekintetében nem mutat szenzitivitásbeli különbséget (p=0,725). Megbeszélés: A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a D-dimer koncentrációjának mérése csekély jelentőséggel bír az ACS diagnosztikájában. Ennek oka a koronáriákban képződő trombus kis mérete, amely a D-dimer szintjét nem emeli meg detektálható módon.