A nemzetközi irodalomban az utóbbi években több közlemény is fokozott légzőszervi megbetegedési gyakoriságról számolt be magas arzéntartalmú ivóvizet fogyasztók körében. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet által végzett két Országos Gyermek Légúti Felmérés (OGYELF 1-2) országos szintű adatbázisa lehetőséget biztosított a 8-10 éves gyermekek egészségi állapota és a településeket ellátó ivóvíz arzén koncentrációja közötti összefüggések vizsgálatára is. Az elemzés 62 711 (2005), ill. 67 667 (2010) harmadik osztályos gyermek adataira, azaz a megkérdezettek 76,4%-ára (2005) ill. 71,8%-ára (2010) terjedt ki. Az ivóvízből származó arzén expozíció megállapítása során feltételeztük, hogy a gyermekek születésük óta ugyanazon a településen éltek és ők, illetve édesanyjuk a várandósság alatt a települést ellátó ivóvizet fogyasztották. Ennek koncentrációját -figyelembe véve az egészségügyi határértéket - 2 kategóriába soroltuk: 0-10 mikrogramm/L ill. >10 mikrogramm/L. A gyermekek légzőszervi tünetei és az arzénexpozíció közötti összefüggéseket logisztikus regresszióval elemeztük STATA 10.0 program segítségével, nyers illetve korrigált esélyhányadost és annak 95%-os megbízhatósági tartományát számolva. Nem normál eloszlású folytonos változó (születési súly) esetén a csoportok közötti különbségeket Mann-Whitney-féle nem-paraméteres U-próbával értékeltük. A vizsgált gyermekek átlagos születési súlya statisztikailag szignifikáns mértékben alacsonyabb volt a határérték feletti, mint a kisebb arzén koncentrációjú ivóvízzel ellátott településeken. 27%-kal nagyobb volt az esélye az első két életévben elszenvedett súlyos alsó légúti megbetegedések kialakulásának a 10 mikrogramm /L feletti arzén koncentrációjú ivóvízzel ellátott településeken, amelyhez független kockázati tényezőként a terhesség alatti dohányzás és a gyermek neme (fiú) is hozzájárult. A határértéket meghaladó koncentrációjú arzéntartalmú ivóvízzel ellátott településeken 7%-kal nagyobb volt az esélye a krónikus bronchitiszes, és 8%-kal a krónikus asztmás tünetek kialakulásának, mint a kontroll településeken. Ezeknek a légzőszervi tüneteknek kiemelkedően magas kockázati tényezője volt a 2 évnél fiatalabb életkorban elszenvedett súlyos alsó légúti betegség, amely a magzati, illetve a születés utáni életben bekövetkezett arzén expozícióval ugyancsak szignifikáns összefüggést mutatott. A gyermekek magasabb légzőszervi tünetgyakorisága összefüggésben lehet az ivóvíz határérték feletti arzén koncentrációjának immunszupresszív hatásával, ennek megerősítésére további vizsgálatok szükségesek, különösen, ami a 10 mikrogramm /L körüli és alatti koncentrációkat illeti.