A 2-es típusú diabétesz (T2DM) lényege az inzulinhatás elégtelensége: inzulinrezisztencia (IR) és a szükséglettől elmaradó inzulintermelés. Az összetett anyagcserezavart, az atherogen dyslipidaemia következményeit szabadgyökök felszaporodása és a véralvadós másodlagos eltérései súlyosbíthatják. A progressziónak és a szövődményeknek csak az inzulin-érzékenység javítása és a ß-sejt-funkció megőrzése szabhat gátat, az egyéb rizikóállapotok rendezésével karöltve. A metformin komplex metabolikus hatásai és járulékos előnyei indokolják kiemelt szerepét a T2DM kezelésében.