Célkitűzés: Az akut koronária szindróma kezelésében meghatározó jelentőségű a beteg minél korábbi, megfelelő egészségügyi intézménybe való bekerülése, mert a korai revaszkularizációra így nyílik lehetőség. A szerzők kórházuk ellátási területén az ilyen diagnózissal ellátásra került betegeken azok elhatározási időtartamát (a tünetek jelentkezésétel az egészségügy igénybevétele melletti döntéséig eltelt időt), a kórházba kerüléshez szükséges időt valamint a tünetek kezdetének cirkadián ingadozását vizsgálták. Ezen eredményeket összehasonlították az ugyanebben a térségben több mint 20 éve elvégzett felmérésük adataival. A szerzők nem ismernek hasonló hazai vizsgálatot. Betegek és módszer: A vizsgálatban retrospektív kikérdezéssel 144 akut koronária szindróma (STEMI vagy NSTEMI) miatt felvett, egymást követő beteg, 106 férfi és 36 nő vett részt, átlagos életkoruk+-SD 62,4+-11,3 év volt. Eredmények: Az elhatározási idő mediánja 40 perc, átlaga 58 perc volt. A panaszok kezdetétől a kórházba érkezésig eltelt idő mediánja 2 óra 13 perc, átlaga 2 óra 23 percnek bizonyult. Az időtartamok szignifikánsan rövidebbek voltak, mint 1985-86-ban. A heveny koronáriaesemény kezdetének napszaki ingadozása hasonló volt a két vizsgált időszakban. Jellemző volt a hajnali-reggeli csúcs. Következtetések: Az eltelt két és fél évtized alatt a gyulai kórház ellátási területén az elhatározási és a kórházba kerülési idő számottevően csökkent, a panaszok kezdetének cirkadián ritmusa nem változott. A prehospitális idők kedvező alakulásában a családorvosok felkészültségének és a mentőszolgálat szervezettségének javulása játszhat szerepet. A szerzők azt gondolják, hogy ezen trend további erősítése szükséges, ami a betegek következetes edukációjától várható.