Az atherosclerotikus események jelenlegi optimális gyógyszeres kezelése kevés teret hagy az egyéb (mód)szereknek, például az elektív revaszkularizációnak, régi egyéb és innovatív készítményeknek. A kiegészítő vizsgálatokkal végzett kardiovaszkuláris kockázatfelmérő szűrések akkor hatékonyak, ha van reális terápiás konzekvenciájuk, tudják növelni, de nemcsak növelni tudják a kockázatot. A kockázatbecslés főleg a statin vagy nem statin kérdését érinti; egy lépcsőzetes algoritmus segíthet a gyakorlati rizikó-besorolásban, aminek során erősítenünk kellene a SCORE alapú gondolkodást is.